A dátumváltás kezelése a magyar kormányzatban

Mivel a modern társadalomban az információtechnológiának egyre nagyobb szerepe van a szolgáltatásokban, a pénzügyi rendszerekben, az iparban és gyakorlatilag az élet minden területén, ezért a 2000. év dátumváltási problémájának a kezelése jelentõs kihívás volt nemcsak hazánknak, hanem az egész világ gazdaságának is.

A dátumváltás problémája lényegében azt jelentette, hogy egyes számítástechnikai rendszerek, illetve ezeket az elemeket használó eszközök, berendezések csak az évszám két utolsó jegyét vették figyelembe, ezáltal úgy kezelték a dátumot, hogy 2000 után egyáltalán nem, vagy helytelenül mûködtek volna. A gondot elsõsorban az jelentette, hogy ennek a látszólag kis hibának a tényleges következményeit nehezen lehetett elõre meghatározni, ezzel szemben az összes lehetséges hibaforrás felderítése hatalmas erõforrást igényelt volna. A probléma sajátossága volt az is, hogy ugyan pontosan lehetett elõre tudni, mikorra volt várható hibajelenség, de ezt az idõpontot nem lehetett módosítani – az idõ kerekét nem lehet visszaforgatni!

A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Koordinációs Irodája (MeH IKI) 1997 elején kezdte meg a kormányzat felkészülését a dátumváltásra. Az elõkészítõ tevékenységek során a MeH IKI képviselõi nemzetközi konferenciákon vettek részt, felvették a kapcsolatot az ország meghatározó informatikai szervezeteivel. Az elsõ feladatok közé a probléma nagyságának a központi államigazgatásban történõ felmérése tartozott, mely 1998 elején készült el. Figyelemfelkeltõ kampányt kezdeményeztek a vezetés számára, szakértõi csoportot hoztak létre, a minisztériumoktól adatokat kértek be, tárcaközi irányító bizottságot állítottak fel, oktatásra került sor. A kormányzati szerepvállalásról, a feladatokról 1998 májusában született az elsõ kormányhatározat. A figyelem-felkeltési kampány fontos eseménye a brit és holland nagykövetség támogatásával rendezett konferencia volt.

A polgári Kormány felállása után született meg a második kormányhatározattal együtt a dátumváltás cselekvési programja. Ebben a programban a Kormány deklarálta, hogy elsõdleges szempontja a gazdaság és a társadalom mûködõképességének fenntartása, amelyet a minden körülmények között biztosítani fog. Ezért a cselekvési program már nemcsak a közigazgatás szervezeteire hanem a nemzetgazdaság szereplõire, valamint a lakosságra is kiterjedt. A cselekvési program további alapelve volt az is, hogy a feladatok megoldásában a kiépített, mûködõ igazgatási szervezetekre kell támaszkodni. Ennek az elvnek figyelembe vételével a védelmi igazgatási központi és helyi szervei is bevonásra kerültek.

A dátumváltás kezelésével kapcsolatos nemzetközi gyakorlat indokolta, hogy a probléma kezelését kellõ kormányzati súllyal rendelkezõ szintrõl irányítsák. Az Informatikai Helyettes Államtitkár elõterjesztése alapján a problémakör kormányzati összefogója a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter lett. A Kormány kinevezte dr. Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztost, aki apparátusa útján kísérte figyelemmel a nemzetgazdaság és a közszolgálati szervezetek felkészülését (ez volt az ún. dátumváltási monitoring). A felkészülést Világbanki támogatás is segítette.

A dátumváltással kapcsán a közigazgatás számára nyújtandó központi szolgáltatásokra tárgyalásos közbeszerzési eljárást írtak ki. A szolgáltatás 1999 augusztusában indult be. A közigazgatásban elterjedten használt szoftverek javítókészleteit a dátumváltással kapcsolatos kormányzati honlapról lehetett letölteni.

Kiemelt figyelmet kapott a dátumváltással kapcsolatos kommunikáció kérdése. A lakosság megfelelõ tájékoztatása érdekében hangalámondásos animációs ismeretterjesztõ film, valamint egy folytatásos, kilenc részes riportfilm készült, melyeket a közszolgálati televízió csatornáin vetítettek. A kis- és középvállalkozások részére tájékoztató kiadvány és kiegészítõ CD készült, amelybõl a közigazgatáson kívül az oktatási intézmények is kaptak. A dátumváltás és az informatika jogi vetületeit taglaló kiadvány is összeállításra került.

A kormánybiztos titkársága regionális konferenciát rendezett 1999. októberében, ahol a dátumváltással kapcsolatos regionális kérdések kerültek megvitatásra az energia, közlekedés, vészhelyzetekre való felkészülés és kommunikációs kérdések területein. Ezenkívül több konferencia került megrendezésre az önkormányzatok, a civil szféra, az egészségügy képviselõi számára. Különösen fontos volt a magyarországi külképviseletek rendezvénye, ahol a külföldi résztvevõk elsõ kézbõl, a kiválasztott magyar stratégiai szervezetek képviselõitõl kaphattak tájékoztatást a magyar felkészülés helyzetérõl.

A dátumváltásra történõ felkészülést a lakosság, a kis- és középvállalkozások, a stratégiai cégek, az államigazgatás és az önkormányzatok körében követte a kormánybiztos titkársága, az érintett felügyeleti szervek, illetve a védelmi igazgatás segítségével. A kiemelt fontosságú szervezetek esetében közvetlen megkeresés útján kapott adatokat a titkárság, a lakosság és a kis- és középvállalkozások esetében pedig statisztikai mintavétel útján tájékozódott.

1999 végére a jelentésekben semmilyen olyan adat nem szerepelt, amely egy válsághelyzet kialakulásának lehetõségére utalt volna. Mivel az élet normális menetét más okok is megszakíthatják és senki sem garantálhatta abszolút biztonsággal, hogy minden, a dátumváltás problémájában érintett eszközt és rendszert kijavítottak, a Kormánynak fel kellett készülnie az esetleges dátumváltási zavarok kezelésére is.

A nemzetközi gyakorlathoz igazodva, a szilveszteri idõszak alatt megerõsített ügyeleti szolgálatot mûködtettek a nagy magáncégek, a szolgáltatók és a közigazgatás. Az ügyeleti rendszer részeként került felállításra a Kormányzati Információs és Koordinációs Központ.

A Központban információkat gyûjtöttek, elemeztek, értékeltek és továbbítottak. Természetesen a Központ kiemelten fontos feladata volt a közvélemény, a sajtó és médiák tájékoztatása. A nyílt tájékoztatás érdekében a Kormánybiztos lehetõséget biztosított a magyarországi külképviseletek számára, hogy az érdeklõdõk megtekinthessék a Központot.

A Központ a Honvédelmi Minisztérium egyik objektumában kapott elhelyezést. A Központban összekötõkkel képviseltették magukat a legfontosabb ágazatok és szektorok, beleértve ebbe többek között az energia, a távközlés, a pénzügyi szféra, az egészségügy és a rendvédelem szereplõit. Az összekötõk az adott terület ügyeleti központjaival történõ rendszeres kapcsolattartás útján kapták információikat.

A lakosság számára ingyenes telefonvonal (“zöld szám”) állt rendelkezésre a dátumváltással kapcsolatos bejelentéseik megtétele érdekében.

A Központ a beüzemelés után december 31. reggel hét órától január elsején hat óráig folyamatosan, ezután napközben mûködött. A figyelem fókusza folyamatosan változott: míg szilveszter éjszakáján a folyamatos szolgáltatókra (elsõsorban az elektromos áram, a gáz- és távhõszolgáltatásra, illetve a kórházi ellátásra), január másodikán a rendszerek tesztjeire, január harmadikán az elsõ munkanapi eseményekre, negyedikén pedig a pénzügyi szolgáltatások beindulása került a figyelem középpontjába. A kormánybiztos úr számos sajtótájékoztatón, folyamatosan ismertette a Központhoz beérkezett jelentéseket.

A kritikus idõszak alatt, a világ más országaihoz hasonlóan, Magyarországon sem jeleztek lényegi zavarokat, de kisebb súlyú események elõfordultak. A Kormánybiztos úr nevében ezúton is szeretnénk megköszönni minden érintett áldozatos munkáját, akik a felkészülés során és a dátumváltás eseményeinek követésében részt vettek, és hozzájárultak ahhoz, hogy az átállás zökkenõmentes legyen.

A Központot többek között felkereste a KHVM minisztere és a Világbank képviselõi is, akik tetszésüket fejezték ki a látottakkal kapcsolatban. Felvetõdött a Központ, vagy egy ehhez hasonló információs gyûjtõhely további mûködtetésének a gondolata is.

Jelenleg a tapasztalatok összegzése, a dátumváltással kapcsolatos ráfordítások felmérése folyik. A továbbiakban esetlegesen fellépõ, a dátumváltással kapcsolatos esetleges zavarok várhatóan eltûnnek majd a más okból bekövetkezõ hibák között.